Enumeráció

11 óra után pár perccel hivatalosan is megérkezett az egyáltalán nem álmos csapat Bécsbe. Megérkezett továbbá Miki napszemüvege is, Eszter fogkeféje azonban sajnálatos módon lemaradt az utazásról, és ami még sajnálatosabb, a Versace-nál épp kifogytak az akciós fogápolási termékekből. A bécsi repülőtérnél unalmasabbat még nem láttunk elfekvős fotelokkal és ingyenwifivel fogadtak, így most a redőzött ablakon keresztül bámulunk ki a hóval elfedett, bukolikus kifutópályára. Szürreális élmény ellenben a Coffeeshop Company Goulash Soup-felirata, illetve hogy sehol nem ellenőrzött bennünket a security - bár végül is momentán nincs ott Eszternél a tűéles sörtékkel rendelkező fogkefe.

De hogy is kerültünk ide?

Az egész réges-rég kezdődött, egy messzi-messzi galaxisban. Néhány fazekasos diák magasabb szintre kívánta emelni a hazai vitakultúra színvonalát, és mertek nagyot álmodni. Azóta dolgozik szorgosan Tokár Gábor rangidős debate-master és vitaklubvezető, Mátrai György amerikai nagybácsi és szervezeti elnök úr (nem mellesleg minden peachizmusok atyja), valamint coachunk és legfőbb vezetőnk, Dezsényi Balázs, jelenlegi ELTE anglisztikaszakos hallgató, korábbi fazekasos diák azon, hogy kijusson magyar csapat a világ legkomolyabb vitabajnokságára, a World Schools Debating Championships-re.

Idén sikerült megvalosítani ezt az álmot, és már túl vagyunk több száz óra 9gagezésen készülésen, jelenleg pedig itt ülünk a schwechati repülőtéren. A harctérre három gladiátorral merészkedünk ki, ők Ádám, Miki, és Patrik. Velünk tart a fejben már Cambridge-ben lévő Rónai Eszter is, aki több ezer éves disputadinoszauruszként (ez egy bók!) és tapasztalt judge-ként készít minket a ránk leselkedő veszélyekre. (A dinoszauruszok kedves, értelmes és bájos állatok. Voltak. - a szerk. (a másik)) Továbbá utazik Balázs is.

(Közbeszúrt crucial status update: Patrik - elkerülendő, hogy szendvicset kelljen ebédelnie - elindult felfedezni metropoliszi méretekre és érdekességi szintre törő repterünket, majd visszatért... egy szendvicssel!

Mindeközben a csapat kedves, kommunikatív 21. században szocializálódott emberek módjára elmerült különféle elektronikai termékeiben, bár Balázst mindebben némileg hátráltatta az, hogy kevéssé talpraesett hacker lévén reggel elvesztette a telefonja operációs rendszerével vívott harcot. [product placement alert!] Nokia 3310-est mindenkinek!)

Csapatszellemünkre jellemző, hogy ezt a bejegyzést is együtt írjuk Google Docs-ban, ahogy a verseny minden előre kidolgozott tételmondatával is történt. Ezek az alábbiak voltak:

• This house believes that important decisions about childrens’ health should be made by medical professionals and not by their parents
• This house supports greater US military presence in East Asia
• This house would cease the exploitation of arctic resources
• This house supports sovereign debt default as a legitimate economic strategy

Ezek mentén fogunk tehát megküzdeni a világ disputa-nagyhatalmaival. Elsőként Patrikot küldjük az oroszlánok elé, akinek feladata a saját stratégiánk felvázolása, néhány érvünk kifejtése, és bizonyos esetekben már az ellenfél érveinek cáfolása lesz. Ezután Miki folytatja az érvek bemutatását és tovább forgatja a kardot ellenfelünk testében. A kegyelemdöfést a higgadt és precíz Ádámra bízzuk.

Veszítenivalónk nincs, az előzetes rangsorban utolsó (50.) helyen áll a magyar csapat, mivel az utóbbi három évben nem indultunk a WSDC-n, ellenfeleink között pedig ott találjuk többek között a világranglista-második Angliát, valamint nekünk jutott az a megtiszteltetés is, hogy a távol-keleti amerikai katonai jelenlét megerősítéséről Kínát győzzuk meg.

Kövessetek, osszatok minket! Ahogy a nagyok mondják: Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! (vagy ahogy más nagyok mondják: fiszköl)

(Mire ezt megírtuk, elkezdődik a boarding, úgyhogy mindenki tegye keresztbe az összes ujját, Antalya pedig készüljön: jövünk!)