Ami badass, az badass

Disclaimer: A mai posztban a humor bölcsen elszórt dózisokban található meg, és részben közös együttműködésre lép az izgalmas vitaleírásokkal, a.k.a. nagyon jó nap volt, de nagyon fáradtak vagyunk.

Ma amilyen korán keltünk, olyan későn indultunk el a buszokkal a vitahelyszínre, de végül is egyáltalán nem bántuk. (További örök hála kedvenc kanadai judge-unknak, aki Balázs minden olyan igyekezete ellenére, hogy a hajnali Super Bowl eredményét elkerülje, majd otthon felvételről megnézhesse a meccset, reggel rögtön a végeredménnyel nyitott. Hát, ez van.) A negyeddöntők és az elődöntők helyszíne az összes közül a legmesszebbi, az Antalya International University volt, amelynek mentségére szolgáljon, hogy legalább szép, tágas és fényes, illetve hogy legalább pótoltunk egy kis alvást odafelé a buszon. Az izgalmak a egyre inkább közeledtek/közelednek a tetőfok felé, sajnos immár nélkülünk, de mint már említettük, jelenleg szurkolói-tanulói üzemmódban vagyunk, úgyhogy élveztük, amit láttunk, illetve ami eltanulható volt.

A nap első vitái a negyeddöntők voltak, amelyeken ki-ki kedve szerint válogathatott az igen imponáló felhozatalból. A motion a következő volt: This House believes that social movements in democratic countries should drive change through courts rather than elected legislatures. Töredelmesen bevalljuk, a bejelentéskor egy pár percig fogalmunk sem volt, hogy miről szól a motion - a 60 perc elteltével aztán valami nagyon halványan már derengett. A negyeddöntősökre szerencsére egy csöppet nagyobb nyomás nehezedett, hogy jó értelmezéseket találjanak, mint ránk, így végül aztán jó vitákat láthattunk, amik nagy vonalakban arról szóltak, hogy a bíróságok vagy a parlamentek szolgálják jobban a társadalmi változásokat. Eszter a Kanada-Írország negyeddöntőt judge-olta, amit nagyon nagy megtiszteltetésként és kiváltságként élt meg. Hozzá csatlakozott nézőként Balázs - Ádám, Patrik és Miki pedig újdonsült angolexpertekként Anglia és Szingapúr összecsapására ültek be. A kanadai vitán véget értek a magukat comeback kidekként definiáló kanadai lányok nagy visszatérései (a 16. hely elérése és az 1. helyezett Új-Zéland legyőzése után), miután igen szoros vitán 4-3-as megoszlásban kikaptak a nagyon összeszedett és határozott ír fiúktól. Angliát némileg egyértelműbb döntés eredményeképp, 5-2-re verték meg a szingapúriak, akiknek a hihetetlenül céltudatos és kompromisszumot nem ismerő készülési módszereit már egy hete követhetjük a hotelben, és most bebizonyosodott, hogy nagyon meg is van az eredménye. A másik két negyeddöntőn Ausztrália Dél-Afrikán, Szváziföld pedig Mexikón kerekedett felül. Hmm, Szváziföld, hmm.

Egy gyors ebéd után tehát máris az elődöntők következtek. Szváziföld Szingapúr ellenfele lett, Írország pedig Ausztráliát kísérelte meg legyőzni. A Szváziföld-Szingapúr csata hatalmas érdeklődésre tartott számot, és nem véletlenül: a totális lazaság és a totális fegyelem csatája volt ez, azzal a Szvázifölddel, akik úgy nyertek az alapszakaszban prepared (azaz jó előre megadott) motiont, hogy előző este rakták össze, mit fognak elmondani - illetve azzal a Szingapúrral, akik ugyanolyan lenyűgözőek, ők ellenben az előre megtervezett és pontosan kivitelezett felkészülés mintapéldái. Stílusban is éles az ellentét: Szváziföld a stand-up comedy-vonalat képviseli, Szingapúr "csak simán" határozott és lehengerlő. Úgyhogy rendkívüli kíváncsisággal vártuk, mi sül ki mindebből. A másik vitán becsléseink szerint alig volt bent valaki, ezt viszont jó érzékkel berakták a nagyelőadóba, ami meg is telt. A motion az elődöntőre így szólt: This House believes that the government should pay housewives and househusbands for their work.

 Szváziföld - Szingapúr. Folyamatban az ellenző oldal első beszéde.

A vita nagyon szórakoztató volt, és nagyon szoros. Szváziföld második speakere hozta a formáját, és hihetetlen indulattal és beleéléssel érvelt, illetve tette fel a POI-jait (point of information, azaz közbeszúrt megjegyzés), a többi csapattársa pedig szokásosan nagyon jó teljesítményt nyújtott. Szingapúrnál mind a három speaker zseniálisat hozott: példátlan kreativitással találtak alapos cáfolatot mindenre, amit az ellenfél elmondott, miközben ők már-már hadarva annyi anyagot mondtak el, amire Szváziföld csak nehezen tudott érdemben reagálni. A magyar csapat úgy ment ki a teremből, hogy legnagyobb sajnálatunkra (már Ádámot kivéve, aki Szingapúrért szorított) ezt minden bizonnyal elveszíti a nagyon szimpatikus szváziföldi csapat.

A híres-neves szváziföldi második speaker akcióban. Vegyük észre továbbá a szváziak több mint menő zászlóját is.

Aztán, hosszadalmas-hosszú várakozás után a bírók meghozták(?) a döntésüket, melyben elmondták, hogy a tournament legszorosabb vitáját hallhattuk, és a judge-ok között sem volt teljes az egyetértés afelől, hogy az oldalaknak egy-egy helyen elég alapos volt-e az érvelése. Majd bejelentették, hogy 4-3-as megoszlással, nagyon nehéz és szoros döntés eredményeként Szváziföldet hozták ki győztesként, mire is diszkréten felrobbant a terem. Szingapúr ugyanis hiába lenyűgözően zseniális, Szváziföld az a nemzet, akik tavaly vettek részt először (4 győzelemmel mindjárt legjobb új nemzet is lettek), idén pedig hatalmas meglepetésre 2. helyen breakeltek, és mindezt olyan könnyedén és olyan határozott (és nem mellesleg rendkívül szórakoztató) stílusban kivitelezik, hogy mindenki teljesen el van ájulva, beleértve minket is (kivéve persze Ádámot). Mondhatnánk, ők a tournament sztárjai. De az egésznek a teteje, amit ma este írtak ki a Twitterjükre, miszerint is: "We've made it to the final... Now we just need to come up with a case." Vagyis egészen eddig semmit nem készültek a döntő előre megadott motionjéből, még akkor sem, amikor látták, hogy 2. helyen jutottak tovább, és így egy este alatt rakják össze megint azt az anyagot, amit a mindent eldöntő vitán használnak majd. Az előzmények alapján pedig jó okunk van feltételezni, hogy ez az anyag igencsak zseniális lesz, minden last-minute-ség ellenére. Ez a badass jelzőnek egész egyszerűen egy számunkra eddig ismeretlen szintjét képviseli. Mint mondottuk, nagyon megkérdezzük majd őket, hogy ugyan, ezt mégis hogyan sikerült elérniük. A holnapi döntőben az az Ausztrália lesz az ellenfelük, aki a másik elődöntőben Írországot verte egyhangú döntéssel, mellesleg pedig négyszer annyi győzelme van a WSDC-n, mint ahány részvétele Szváziföldnek összesen. Nagyon, nagyon kíváncsiak leszünk.

Egyebekben nagyon, nagyon fáradtak is vagyunk (említettem már?), de holnap legalább délutánig nem lesz semmi program, így mehetünk majd ismét szaunázni Balázs 9.30-tól 15.00-ig a második Tournament Committee Meetingen fog ülni, míg a többiek békésen fürdőzgetnek. A döntő pedig csak délután 5-től kezdődik, melyet a záróvacsora és a záróparti követ majd. Aki már nagyon tűkön ül, annak igyekszünk majd szépen be is számolni mindenről (de tulajdonképpen aki nem, annak is). Addig is jó éjszakát nekünk mindenkinek!